Remek piszkálódási alapanyagot szolgáltat családomnak, hogy én mindig sapkát kötök a férjemnek, de valamiért a férjem még mindig kommersz műszálas ezeréves sapkában rohangál januárban is. Jelentem, befejeztem, helyreállt a családi béke.

Az úgy kezdődött, hogy tavaly télen (!!!!) elkezdtem kötni egy Turn a Square sapkát neki, Artesano Aranból. Remek meleg sapka lett, és nagyon jól néz ki, csak éppen a vastagabb fonal miatt sokkal nagyobb lett (lusta voltam próbakötni), körülbelül mammut méretű. Elmúlt a tavalyi tél új sapka nélkül.

Folytatódott azzal, hogy nyáron (!!!!) GGH Big Easyből kötöttem egy kis nyári sapit, de ennél meg hibáztam a fogyasztásnál (illetve még nem tudtam, hogy én Kelet-Európaiul kötök, bővebben erről majd egy külön hosszabb bejegyzésben…), ezért kicsit lyukas a fogyasztás mellett, úgyhogy némi korrekcióra szorul. Elmúlt a nyár sapi nélkül.

Ősszel aztán most már komolyan nekifogtam, itt idén sapka lesz. Hazahoztam a boltból 2 gombolyag GGH Samsont és 1 motring Malabrigo Worsted-et, hogy egy új Cairn sapit készítsek belőle, ezúttal normális felnőttfej méretben. (Az előzőről itt írtam, azóta a bolt legnépszerűbb mintadarabja!) És lám, január végére (!!!) sapka lett belőle, és tökéletes!

Ez a minta egyszerűen zseniális, és a két fonal meg remek párosítás megint, nagyon jól működik együtt az egyszínű rács és mögötte az előbukkanó színkavalkád. Nem beszélve arról, hogy pihepuhán körbeöleli és melengeti a fejet, mindkét fonal egy csoda. Szeretnék magamnak is egyet, szerintetek melyik télre lesz meg?

Minta: Cairn, Ysolda Teague: Whimsical Little Knits könyvéből
Fonalak: GGH Samson (2 gombolyag, a másodiknak csak a negyede kellett), Malabrigo Merino Worsted (a motring 1/3-a ment bele)
Tű: 4,5 mm Clover zoknikötőtű